Hipertónia a mikrobiológia szerint-10 a betegségek nemzetközi osztályozása
References A központi idegrendszeri tuberkulózis az ötödik leggyakoribb, egyben legsúlyosabb lefolyású extrapulmonalis tuberkulózisforma. A nem specifikus tünetekkel kezdődő kórkép korai diagnózisa és a terápia elkezdése kulcsfontosságú a betegség kimenetele szempontjából.
A szerzők egy esetismertetés és tizenöt beteg kórtörténetének retrospektív feldolgozása által mutatják be a kórkép jellemzőit, összefoglalják a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. Betegek és módszerek: Átlagosan 16,3 1—40 napos kezdeti panaszokkal érkeztek a betegek.
A betegek kétharmadát tudták követni legalább egy éven át, kilenc betegnél tapasztaltak neurológiai maradványtünetet. A szerzők megállapították, hogy kezdetben jellegtelen tünetek vezetik be a betegséget, amelyhez később progrediáló tudatzavar, agyidegbénulás, konvulziók társulhatnak.
A betegek között a fejfájás és alterált tudat bizonyult vezető tünetnek. A diagnosztikában az arany standard eljárás ma is a tenyésztés szilárd és folyékony táptalajon. A korai diagnózishoz segít a hajlamosító tényezők immunhiány, HIV-fertőzés, korábbi tbc-expozíció feltérképezése.
A négyes kombinációban alkalmazott gátlószeres kezelés 12 hónapig való alkalmazása a betegeket meggyógyította, de még a korán felismert és megfelelően kezelt megbetegedések esetén is változó súlyosságú idegrendszeri maradványtünetekkel, esetenként halállal kell számolni.
Következtetések: A központi idegrendszeri tuberkulózis ritka, de rendszeresen előforduló, jellegtelen tünetegyüttessel jelentkező kórkép, aminek felismerése nehéz.
NEFMI rendelet a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló A rendelet hatálya 1.
Minden szubakut jellegű, fejfájással, tudatzavarral, emelkedett liquorfehérjével és alacsony liquorcukorértékkel járó betegség kapcsán a központi idegrendszeri tuberkulózisnak szerepelnie kell differenciáldiagnosztikai gondolkodásunkban.
Magyar Orvosi Bibliográfia.
Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet. Gyermekgyógyászat,56, — Sárvári Cs.
Meningitis basilaris csecsemő- és gyermekkorban Gyermekgyógyászat.
