Optikai magas vérnyomás. Tech: Szó szerint ránézésre megmondja az ember vérnyomását egy új algoritmus | serena-harkany.hu

Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük.

Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe stb.

A magas vérnyomás okai A magas vérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két optikai magas vérnyomás csoportba oszthatjuk. Elsõdleges vagy primer hipertónia esetében a magas vérnyomás kialakulása mögött nincsen kézzel fogható szervi elváltozás, az nem egy másik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre.

Több tényező felel ennek a kialakulásáért öröklött hajlam, környezeti tényezők. Másodlagos vagy secunder hipertónia esetében a magas vérnyomásos állapot mögött kimutathatóan szervi, beavatkozási ok áll. Ilyen lehet például a vesertéria szűkület, phaeochromocytoma, steroidkezelés talaján kialakuló magasvérnyomás.

Másodlagos magas vényomás esetén az alapbetegséget kell gyógyítani, ami legtöbbször magával hozza a vérnyomás normalizálódását is.

Továbbiakban a primer, elsõdleges hipertóniáról beszélünk. Előfordul úgynevezett izolált magas vérnyomás  is, ami elsősorban az idősebb embereket érinti, de a jelenség már fiatalabb korban is megjelenhet, és ugyanúgy kezelést igénylő szív-érrendszeri betegség.

Ekkor ha az első érték magas csak, szisztolés izolált magas vérnyomásról, ha a második érték magas, diasztolés izolált magas vérnyomásról beszélünk. Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!

A szemfenéki meszesedésként is nevezett betegség esetén tapasztalható jellegzetes panaszok : azt nem látja, amire ránéz, "homályos foltot lát középen" hullámzik a szöveg olvasáskor, nem tudja használni az olvasószemüvegét, nagyítót kell használnia, ha ki akar betűzni egy szöveget. Ez a szembetegség hazánkban is a vakság vezető oka a 65 év feletti lakosság körében. A betegség nem minden esetben okoz teljes vakságot, de jelentős látásromláshoz, az életminőség nagymértékű romlásához vezethet. Leggyakrabban 50 éves életkor felett jelentkezik. A betegség a szem sárgafoltnak macula lutea nevezett részét érinti, mely az éleslátás helye.